A magyarországi horvátok jelenkori nyelvi állapota és anyanyelvük megőrzésének kilátásai a nyelvi jogok tükrében

Abstract

A dolgozat célja szociolingvisztikai kontextusban vizsgálni a magyarországi horvát nemzetiség nyelvi állapotát, átfogó képet adni a horvát nyelv oktatási rendszeréről, a közoktatás keretein belül megvalósuló magyar-horvát kétnyelvűségről, a nyelvhasználati színterek a nyelv és identitás összefüggéséről, valamint a kisebbségi (tan)nyelvpolitika és nyelvi tervezés lehetőségeiről. Az értekezésben a nemzetközi kisebbségvédelmi szerződések nyelvhasználati vonatkozása mentén történik meg a Magyarországon elfogadott jogi dokumentumok által biztosított nyelvi jogok összefoglaló bemutatása, különös tekintettel a nyelvoktatás biztosítására vonatkozó jogra, valamint a nemzetiségi nyelvpolitika szabályozott és tervezett megnyilvánulásai formáira. Kiinduló hipotéziseim szerint a hazai horvát nemzetiség körében az anyanyelv családon belüli átörökítésének folyamata már megszakadt, illetve nem megfelelő, így az iskolai környezetre hárul a (nyelvi)hiánypótlás feladata, valamint a nyelv átörökítésének „terhe” is, ugyanakkor kétséges a tervezett nyelvpolitika megléte, az esetleges döntések helyi jellegűek, nem előzik meg őket empirikus kutatások, így nincsenek alátámasztva tudományos érvekkel sem.