Azonosító és kereső kutyák kriminalisztikai alkalmazása

Abstract

A kutya kriminalisztika hasznosítása mind a felderítés, mind a bizonyítás körében értelmezhető. A kriminálkinológia vagy kriminalisztikai odorológia tudományát régóta művelik Magyarországon is, azonban összefoglaló monográfia nem készült még a témában. A disszertáció alapját a kutya mint élőlény bemutatása és munkájának elhelyezése jelenti a büntetőeljárásban. Fontosnak tartottam, hogy megismerjük az eljárás alanyát és összekapcsoljuk a (társadalmi) bűnfelderítési elvárásokkal, a munkavégzése eredményességével, a természettudományos kutatások eredményeivel és csak ezután szabályozzuk alkalmazását a releváns jogszabályokban, normákban. Kereső és azonosító csoportba rendeztem a vizsgált feladatokat ellátó kutyákat attól függően, hogy szagmemóriából dolgoznak vagy a jelenben észlelik a keresett szagot. A szagazonosítás esetében vizsgáltam az eljárás kialakulásának nemzetközi gyakorlatát is, ismertetve az eltérő módszerek alkalmazását hazánkhoz képest. A kutyák munkavégzési eljárási tárgyainak elemzésénél, a legújabb kutatások alapján vizsgáltam – a tudomány jelen állása szerint – az emberi szagok összetételét is. Összevetettem a szagazonosítást a felismerésre bemutatással, továbbá a helyszíni szemléhez viszonyítottam a nyomkövető kutya alkalmazását. Mindkettő esetben megállapítottam, hogy de iure megfeleltethetők a vizsgált bizonyítási eljárásoknak a kutya által végzett feladatok. Büntető eljárásjogi szempontból vizsgáltam a szagot mint tárgyi bizonyítékot, kitértem a kutyavezető eljárásjogi helyzetének tisztázatlanságára, továbbá bemutattam a justizmordokhoz kapcsolódó szagazonosítást is magába foglaló ügyeket. A nemzetközi, többnyire angolszász joggyakorlat elemzésekor megállapítottam, hogy például a szagazonosítás esetén nemcsak az eljárás módszere eltérő, de a joggyakorlat is változik országonként (tagállamonként). A meghatározó eredményeket közlő kutatások ismertetését követően bemutattam saját kutatási eredményeimet az emberi szagminták műszeres analitikai vizsgálatának tárgyában. Ezt követően olyan alternatív, akár műszer, akár bioeszköz használati lehetőségeiről írtam, amelyek hozzájárulnak a kriminalisztika céljához. Az értekezés végén javaslatokat fogalmaztam meg a kutyák munkájának eredményessége növelése érdekében, továbbá olyan következtetésekre jutottam a vizsgált szakirodalom, gyakorlati anyagok áttekintése után, amelyek cselekvésre szólítják fel a kriminalistákat.