A szálló porok (PM2,5, PM10) nyomelem-koncentrációjának (As, Cd, Ni, Pb) tér- és időbeli eloszlása valamint az emberi egészségre gyakorolt hatása Romániában

Abstract

A légszennyezés problematikája egyidős az emberiséggel, kezdetekben a légszennyezés mértéke helyi vagy legfeljebb regionális problémát jelentett, ellenben napjainkban ez már globális mértéket ölt. A levegőszennyezés drasztikus növekedése főként a gazdasági fejlődés mértékével magyarázható. A népességnövekedés és ebből adódóan egyre több antropogén tevékenység (szállítás, energiatermelés, ipar, stb.) mind nagymértékben hozzájárul a környezetszennyezés jelen mértékű magas szintjéhez. Arányaiban tekintve a fosszilis energiahordozók égetése képviseli a legjelentősebb terhet a környezetre. Az antropogén eredetű légszennyezés mellett megkülönböztetünk természetes eredetű légszennyező anyagokat is. Világviszonylatban törekednek a szennyező anyag kibocsájtás csökkentésére, ezért számos javító intézkedést vezettek be, a fosszilis energiahordozókról való leválás és környezettudatosabb életszemlélet alkalmazásával. A légszennyezés egészségkárosító hatásait számos tanulmány, kutatás bizonyítja, úgy rövid, mind hosszú távon káros hatással van az emberi egészségre, hozzájárul a megbetegedések kialakulásához, és a korai elhalálozáshoz. Elmondható, hogy a légszennyezés a környezetre és a közegészségügyre, közvetetten pedig a gazdaságra is jelentős negatív hatással van, ezért nagyon célszerű olyan integrált politikai programok bevezetése, amelyek a légszennyezés okát, következményeit hivatottak csökkenteni, kiküszöbölni. A légszennyezésnek való kitettség rövid távú tünetei közé tartozik a viszkető szem, az orr és a torok fájdalom, a zihálás, a köhögés, a légszomj, a mellkasi fájdalom, a fejfájás, az émelygés, valamint a légúti fertőzések. A magas koncentrációjú PM10 hosszú távú expozíciója számos egészségügyi hatást és korai halálozást okozhat, például tüdőrákot, szív- és érrendszeri betegségeket, krónikus légúti betegségeket és allergiákat. A PM10 elérheti a légúti légcső hörgő- és alveoláris régióit, a PM2,5 bejut a tüdőben és akkumulálódik, az ultrafinom szálló por már a vérérekbe is képes átjutni, így károsítva az emberi egészséget. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentései alapján a légszennyezés jelenti az egyik legnagyobb környezeti kockázatot az emberi egészégre nézve, a megbetegedések és az elhalálozások 22%-a összefüggésben hozható a légszennyezéssel. Továbbá Románia esetében a légszennyezettségi szint változásához számos tényező járul hozzá, mint például a komplex természet- és társadalomföldrajzi diverzitása, a változatos domborzati viszonyok: minden domborzati forma (síkság, dombvidék, fennsíkok, hegyek) megtalálható közel azonos arányban, és a Kárpátok hegyvonulata adja az ország gerincét. A városok elhelyezkedése és fejlődése az altalajkincsek változatosságához kapcsolódik. Mindezen gazdasági, földrajzi, társadalmi tényező hatással van a szállópor-kibocsátásokra is. Kimutathatóan megjelennek a térségben a határokon túlról érkező szennyeződések, melyek közt találhatunk természetes és antropogén eredetűeket egyaránt.