Bevezetés az iskolai demokratikus állampolgári nevelés integrációs problémáinak diszkurzív vizsgálatába

Abstract

Ahhoz a roppant szerencsés nemzedékhez tartozom, amely békében nőtt fel, felnőtt fejjel élhette meg a Kádár-rendszer végét, majd a rendszerváltás illúzióját, most pedig egy kicsit távolabbról szemlélve értelmezheti–hogy „mi is történt velünk” – az elmúlt harminc év történetét. Tanári pályám egyik alapvető meghatározója volt az a tudat, hogy az iskolai állampolgári nevelés demokratikus átalakítása kiemelt helyet és szerepet játszik majd a magyar társadalom demokratizálásában. Persze már akkor is nyilvánvaló volt számomra, hogy ez hosszú, nehéz és ellentmondásos folyamat lesz, de ez inkább csak erősítette pedagógiai elszántságomat. A disszertáció témája tehátszemélyes ügy. Közvetlen szemlélője, sok tekintetben részese lehettem egy iskolai terület -a társadalomismeret tantárgy -születésének, majd több mint három évtizedes történetének. A diákok állampolgári nevelését közvetlenül is segítő jelenismereti tárgyak fejlesztése és iskolai implementációja az elmúlt évtizedekben szívügyemmé és egyúttal szakmai feladatommá is vált: az 1980-as évek közepétől aktív részese lehettem különböző elnevezésű, de hasonló funkciójú tantárgyak fejlesztésének, a rendszerváltás után pedig részt vehettema nemzeti alaptantervek, kerettantervek és az érettségi követelmények kidolgozásában, tankönyveket írtam, tanítottam a felső-és közoktatásban, valamint különböző továbbképzéseken. Maga a dolgozattehát bizonyos mértékben szakmai számvetésnek is tekinthető, amely azonban mégsem csak a sikerek vagykudarcokszámbavételére irányul. Sokkal jobban izgat a sikerek és kudarcok dinamikájának vizsgálata, hiszen ebből a több évtizedes távlatból már nemcsak a konkrét helyzeteket és történeteket lehet érzékelni, hanem talán a tágabb folyamatokat is sikerül értelmezni.