Helyi politika az atomerőmű árnyékában

Abstract

Jelen dolgozat alapját képező kutatásaim és a város politikatörténetének utóbbi évtizedeit vizsgáló korábbi tanulmányaim kapcsán többen is megkérdezték tőlem, hogy miért tartom fontosnak a település és az atomerőmű közös, közel félévszázados politikatörténetének feldolgozását. A válasz összetett. Úgy gondolom, hogy a mikro vagy lokális kutatások fontossága a társadalomtudományok területén nélkülözhetetlen, mivel a politikatudománynak ez az ága egyaránt pozitív és normatív jelleggel is bír. Az egyes települések, kisközösségek problémáinak megismerésével és elemzésével általános érvényű modellek állíthatók fel. A paksi események megfigyelésével olyan indukciókat tehetünk, melyek a későbbiekben általános érvényű modellként szolgálhatnak a speciális nagyipari beruházások társadalmi hatásaira, s melyek segítségével egy jövőbeli nagyberuházás esetén a már meglévő modellből levonva deduktív következtetéseket, könnyebben megoldhatóvá válnak a hasonló kihívások. Ezért a mikrokutatások (beleértve Paks társadalmi konfliktusainak elemzését is) a gyakorlati közpolitikai gyakorlat egyik legfontosabb elemét képezik. A.Gergely András szerint a lokális (települési) kutatások esetében a legfontosabb szempontok hagyományosan interdiszciplinárisak; történeti, demográfiai, gazdaságpolitikai, rétegződéselméleti irányból és hagyománykövetés fókuszából vizsgálják a különböző lokális közösségeket.1A. Gergely hozzáteszi, a kutatások irányvonala 1990-től kibővült a helyi politika folyamataival és összetételével foglalkozó vizsgálódásokkal is. Megjegyzi, a lokális kutatások felértékelődése a globalizáció időszakában igazán aktuális, hiszen a nagy egész megismerése is eme kis töredékekből vezethető csak le hitelesen.