Jogképződési folyamatok politológiai összefüggései. A magyar államfő jogállása, hatásköre és helyettesítése 1000-1944 között.

Abstract

Amikor a kitűzött feladat elvégzéséhez hozzákezdtünk, szinte azonnal szembetaláltuk magunkat minden kérdések kérdésével: a kapcsolódási pontokból mit, mennyit és milyen mélységben érvényesítsünk, illetve a rendelkezésre álló forrásokból, szakirodalomból melyek nélkülözhetetlenek. Olyan előzetes feltevéseket nem fogalmaztunk meg, amelyek befolyásolhatták volna véleményalkotásunkat. A sine ira et studio elvét viszont érvényesíteni kívántuk. A magyar államfő hatalomgyakorlásának változásain és az ehhez szorosan kötődő intézmények működésén keresztül kívántuk bemutatni Magyarország folyamatosan fejlődő és (át)alakuló közjogát. A folyamatok láttatása, a csomósodási pontok, a politikai-jogi átmenetek hangsúlyosabbá tétele érdekében az értekezés nem követi mindenütt a történettudományban és a jogtörténetben kimunkált korszakhatárokat. A jogképződést segítő folyamatok hátterében a reális politikai gyakorlat áll, ez szüli meg a változtatására irányuló törekvéseket is. A politika a cselekvés világa, ezért a jogképződési folyamat a jogpolitika irányába mozdul el, hogy az elérni kívánt jogi célt önmozgása tárgyává tegye, s ezáltal eszközzé változtassa. A politika mozgásirányának helyes felismerése a ,jó törvény" megalkotása. Elvi elvont értelemben ez igaz lehet (gondoljunk az őszi rózsás forradalom utáni néptörvényekre). De egy gyökeresen átalakuló világban szinte minden az ellentétébe fordul át, s ami előtte jogilag helyesnek számított, az most elutasításban részesül (a néptörvények a Horthy-korszakban). A leghatásosabb jogképződést elősegítő tényező: az idő. Az ideiglenesség állandósulásának körüljárása és leírása az egyik leghálásabb téma, s éltünk is ezzel a lehetőséggel. Ahol a jogképződési folyamat elindulását felismertük, ott mindig utaló megjegyzést tettünk. Végig arra törekedtünk, hogy az értekezés feleljen meg a fő- és alcímben körülírtaknak, azt minden fejezet jelenítse meg és érvényesüljön a szakmaiság. Annak eldöntése, hogy ez sikerült-e, a szakbírálók tiszte és feladata.