Kulturális diverzitás, társadalmi kohézió és a szélsőjobboldal kapcsolatrendszere Svédországban

Abstract

Svédország napjainkban Nyugat- és Észak-Európa országaihoz hasonlóan a gyors etnikai diverzifikációval járó kihívásokkal küszködik. A 2014-ben kezdődő menekültválság hatására Európában az egyik leggyorsabb heterogenizáció Svédországban zajlott le. A diverzitás növekedésével egyre égetőbb kérdés lett a bevándorlók integrációja és a növekvő kulturális különbségek kezelése. A kulturális különbségek kérdése különösen problémás, hiszen a kulturális deficit paradigmája szerint minél nagyobbak a nyelvi, kulturális, életmódbeli különbségek, annál nehezebben és hosszabb idő alatt valósul meg a bevándorlók számára a társadalomba való sikeres beilleszkedés. A diverzitás növekedése általánosságban következményekkel jár a társadalom szinte minden területén, a nemzetközi kutatások pedig kiemelt figyelmet fordítanak a társadalmi kohézióra gyakorolt hatás vizsgálatára. Az elmúlt évek kutatásai döntően azt bizonyítják, hogy az etnikai diverzitás negatív hatással bír a társadalmi kohézióra. Ez a folyamat a magas bizalommal rendelkező északi országokban komoly társadalmi változásokat okozhat, amely Svédország vizsgálatának újabb relevanciáját jelenti. A diverzitás növekedéséhez szorosan kapcsolódik a bevándorlás hatására felerősödő európai szélsőjobboldali pártok térnyerése is (a dolgozat a szélsőjobboldal fogalmát a Jens Rydgren által használt etnonacionalizmus mesterkoncepció segítségével azonosítja). Napjaink Svédországában a szélsőjobboldal komoly tényezőnek bizonyul a Svéd Demokraták párt révén, a korábban tapasztalható svéd kivételesség megszűnt (miközben Nyugat- és Észak-Európában már megjelentek a szélsőjobboldali pártok a parlamentekben a 2000-es évek elején, Svédországban az ilyen pártok ideológiája nem ért el széles rétegeket). A párt 2010-ben jutott be először a svéd parlamentbe (5,7%), azóta folyamatosan erősödnek, a 2018-as választáson pedig már a harmadik helyet szerezték meg (17,53%). Továbbá komoly szerepet töltöttek be 2021 júniusában a baloldali svéd kormány megbuktatásában. A disszertáció a diverzitás, a bizalom és a szélsőjoboldal támogatottsága között meglévő kapcsolatrendszert vizsgálja újszerű módszertani elemek beemelésével. A dolgozatban bemutatásra kerül egy kulturális távolságokkal súlyozott csoportspecifikus diverzitás index és különböző térbeli modellezési eljárások összehasonlítására is sor kerül, melyek segítségével jobban feltárható az értekezés címében ismertetett kapcsolatrendszer.