A területiség dimenziói gróf Klebelsberg Kunó oktatáspolitikájában - különös tekintettel Baranya megyére

Abstract

Maga a dolgozat kiindulópontja a klebelsbergi életmű, fókuszpontja ugyanakkor a térbeliség. Nem lehet azt állítani, hogy a trianoni traumára kulturális alapokon álló nemzetpolitikai választ kínáló klebelsbergi program alapvetően területi politika lenne. Azt sem igazán lehet meggyőződéssel vallani, hogy valami korai, átfogó regionális politika integráns része lenne. Ugyanakkor annak az időszaknak a jellegzetes terméke, amikor a cselekvő állam felismeri és formálni kezdi a területi különbségek problematikáját. azonban amikor szakpolitikai és társadalmi problémákat kíván orvosolni, a klebelsbergi kultúrpolitika óhatatlanul területi dimenziót ölt – és így válik, a leginkább közismert aspektusaként az Alföld sajátos kihívásaira reflektáló politikai cselekvéssé. A dolgozatban be kívánom mutatni, hogy az a kép, amely elősorban éppen így, az Alföld kérdéskörével kapcsolja össze a klebelsbergi kultúrpolitikát, nem teljes és némileg egyoldalú. Valójában a legtöbbet citált és a leginkább közismert népiskolai program (benne a „tanyasi iskolaépítésekkel”) sem kizárólag az Alföldre fókuszált. Ezért aztán a programot, illetve annak hatásait célszerűnek látszott több léptékben, országos, megyei és helyi dimenziókban is megvizsgálni és bemutatni. A dolgozat azzal a reménnyel készült, hogy az árnyaltabb, komplexebb kép segít kiemelni az életmű valódi értékeit, némileg kiragadja azt a neonacionalizmus körüli, jellemzően ideológiai diskurzusból és elhelyezi azt a korai hazai területileg releváns politikák sorában.