A magyar választási rendszer átalakulásának legújabb irányai

Abstract

A magyar választási rendszer átalakulásának legújabb irányai kiemelt szerepet töltöttek be a 2014. évi országgyűlési és a helyi önkormányzati képviselő- és polgármester, valamint a 2018. évi országgyűlési, továbbá a 2019. évi helyi önkormányzati képviselő- és polgármester választások eredménye tekintetében. Az alapjaiban átalakult választási jogszabályok nem csupán a jogi irodalom képviselői, hanem a politikai elemzők és a közélet meghatározó szereplőinek folyamatos figyelmét is kivívták. A jogállamiság követelményének nélkülözhetetlen alapja a demokratikus választást biztosító garanciális szabályok megléte, és egyben az ország európai uniós tagállami pozíciójának feltétele. A 2010-es évek szabályozási iránya a jogi szakirodalomban eltérő véleményekhez vezetett, azonban e vélemények között nincs különbség a szabályozás célját tekintve, csupán annak következményeit, illetve jogállami keretben az egyes szabályozási elemek megengedhetőségét vagy meg nem engedhetőségét illetően van eltérés. Az értekezés célja, hogy alapos áttekintést adjon a választási szabályok módosulását és azok gyakorlati megvalósulását elemezve. Az egyes jogalkotási koncepciók, törvényjavaslatok és a tételes jogi szabályozások, valamint a tapasztalati kutatás összefoglalt eredményei felfedik azokat az ellentmondásokat, amelyek a jogelvek és azok gyakorlati megvalósulása között fellelhető. A jogi szakirodalomban megfogalmazott különböző nézetek figyelembevétele és az egyes választási eljárásokban résztvevőként szerzett tapasztalati kutatás alapján megoldási javaslatok megfogalmazására kerül sor, hangsúlyosan a szakirodalom által kritizált szabályozási elemekre, illetve azok hiányára. A választási anyagi és eljárásjogi szabályozások koherens, és a demokratikus jogállamot szolgáló szabályrendszert kell, hogy alkossanak, így az értekezés konkrét javaslatokat tartalmaz a jövőbeni jogalkotás számára.