Az irónia megjelenési formái Örkény Egyperceseiben és azok fordításaiban

Abstract

A disszertáció hat fejezetből áll, mely tartalomjegyzékkel, irodalomjegyzékkel és mellékletekkel egészül ki. Az első fejezet egy bevezetés jellegű rész, melyben az értekezés tárgyáról, a téma nyelvtudományi kapcsolódásairól, a témaválasztás indoklásáról, a kutatás céljáról, módszeréről, kérdéseiről, hipotéziseiről és a kontrasztív elemzés hátteréről írok. A második fejezetben a fordításkritika kiemelt kritériumaival foglalkozom. Először a fordítástudomány és a fordításelmélet egymáshoz való viszonyát vizsgálom néhány magyar és külföldi tudományos munka segítségével. Ezután a fordíthatóság kérdéseit – tényezőit és ellentmondásait ‒, az átváltási műveleteket, az ekvivalencia „fogalmát” és fajtáit mutatom be. A harmadik fejezet egy irodalomtörténeti áttekintést tartalmaz, majd rátérek Örkény István műfaji újításának bemutatására, a különböző esztétikai látásmódokra, végül megemlítem Örkény István kortársait a német szépirodalomban. A negyedik fejezet a kiválasztott Egypercesek fordításkritikáját tartalmazza. Ennek első részében bemutatom az állandósult kifejezéseket és a kognitív metaforákat. Ezután rátérek a csak Vera Thies által fordított novellák célnyelvi szövegeinek elemzésére. Ezt követi a csak Terézia Mora által fordított célnyelvi szövegek elemzése. A mindkettejük fordításában megtalálható novellák közül hetet kiválasztva ezeket is összehasonlítom egymással és Örkény eredeti forrásnyelvi szövegével is. Ezt a kontrasztív elemzést a középiskolai diákok fordításainak elemzése követi. Az ő egyik munkájukat szintén összevetem Örkény forrásnyelvi szövegével. Az ötödik fejezet egy esettanulmányt mutat be: egy egyéni kétnyelvű középiskolai diák fordításaival foglalkozom. Az egyéni kétnyelvűség fogalmának és jellemzőinek ismertetése után bemutatom az egyéni kétnyelvűség egyik modelljét , majd az egyéni kétnyelvűség vizsgálatának pszichológiai dimenzióit vázolom fel. Ezt követi a részkutatás leírása, majd a bilingvis középiskolai diák fordításai először a magyar →német fordítási irányban. Ebben a két műfordító által lefordított szövegeket vetem össze a bilingvis diák fordításaival. Ezután kerül sor a német →magyar fordítási irányú szövegek elemzésére, melyekhez a diák Vera Thies fordításait kapta meg. A színész halála című novellát egy kontrollcsoport is lefordította. Az ő fordításaikat is összehasonlítom a bilingvis diák munkáival. A hatodik fejezet tartalmazza az összegzést és a kitekintést. Itt szó esik az Örkény-féle hatás (át)értelmezéséről; a hipotézisek igazolásáról és / vagy cáfolatáról; a nyelvi tudat(osság) és a fordítás kapcsolatáról; a tartalom érvényesüléséről az eltérő fordításokban. Külön foglalkozom a fordítási feladatok hasznosíthatóságával is, melyhez kitérek a nyelvtanítás és nyelvtanulás különböző felfogásaira; megvizsgálom a tanfordítás és a műfordítás egymáshoz való viszonyát; bemutatom a rövidpróza elemzésének kreatív-produktív modelljét ; továbbá felsorolok néhány fordítási feladatot a középiskolás diákok számára. A fejezetet a kognitív szemlélet hungarológiában (magyar mint idegen nyelv tanításában) betöltött szerepének vizsgálata zárja.