Hatások és elérési csatornák a 16-17 évesek egészségmagatartására. A fizikai aktivitás, a szubjektív jóllét és az abortuszprevenció területén

Abstract

Az értekezés két kutatáson alapul. Az egyik tanulmány a 16-17 évesek körében a sport egészségvédő szerepét a koherencia-érzet (sense of coherence; SOC), és az önbecsülés (self esteem; SES) kontextusában vizsgálja. Célja, hogy e három tényező közti interdependenciák feltárásával hozzájáruljon az egészség protektív tényezőinek megismeréséhez. Magyarország dél-dunántúli régiójában, 2012-ben, nem, életkor és iskolatípusok szerint reprezentatív, 1091 fős mintán kérdőíves egészségszociológiai felmérés történt, melynek során kiemelten vizsgáltuk a fiatalok sportolási szokásait, a 13 tételes SOC skálával mértük a koherencia-érzetüket és a 10 tételes Rosenberg-féle skálával az önbecsülésüket. A fizikai aktivitás gyakorisága és mértéke mindkét nemben erős pozitív korrelációt mutatott a SOC-kal és a SES-sel. Az említett skálákon mért értékek a fiúknál szignifikánsan magasabbak voltak, mint a lányoknál.

A másik kutatás célja az volt, hogy a szülész-nőgyógyász orvosok (n=102) és 16-17 éves fiatalok (n=1091) véleménye alapján megismerjük a fiatalok terhességgel, fogamzásgátlással és terhesség megszakítással kapcsolatos tájékozottságát, továbbá hogy milyen egészségnevelő, felvilágosító módszereket tartanak a leginkább hatékonynak az abortuszok megelőzésében. Az eredmények szerint a fiatalok általában több tudást tételeznek fel magukról, mint az orvosok róluk. A megelőzés érdekében mind az orvosok, mind a fiatalok a legfontosabbnak a személyes beszélgetés, tanácskérés lehetőségét tartják. Az orvosok másodsorban az internetet tartják a leghatékonyabb eszköznek, ugyanakkor a fiatalok a védőnő szerepét, valamint a sürgősségi és más fogamzásgátló recept nélküli gyógyszertári hozzáférését. Hatékonynak tartják az egészségnapi rendezvényeket meghívott szakorvossal.