A biohasonló gyógyszerekkel elérhető költségmegtakarítás eredményei Magyarországon a kolónia-stimuláló faktor és eritropoetin készítmények területén

Abstract

Az egészségbiztosítás keretében nyújtott egészségügyi ellátások ellentételezésére ellenértéket az egészségügyi szolgáltatónak az egészségbiztosító nyújt, ezt nevezzük egészségbiztosítási finanszírozásnak. A járóbeteg ellátás során az egyik kardinális kérdés az új gyógyszerek befogadása, társadalombiztosító által nyújtott támogatás mértéke, az érintett betegek számára minél szélesebb körben, egyszerűbb elérhetősége. Betegek oldaláról az onkológiai ellátás során is minden új terápiás lehetőség elérése, alkalmazása, lehetőleg minél kisebb beteg költség vonzattal az elvárás. A biohasonló gyógyszer egy korábban engedélyezett biológiai gyógyszer másolati terméke, a referencia készítménnyel történő széles körű összehasonlító vizsgálatokban hasonlóságot mutat a gyógyszerminőség. Elemzésünk célja a magyar gyógyszerpiacon a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) biolicit eljárás eredményének elemzése a kolónia-stimuláló faktor (G-CSF) és az eritropoetin (EPO) készítmények területén bevezetéskor és hosszabb távra vonatkozóan. Elemzésünket a biolicitet megelőző 2011.07.01-2012.06.30. periódussal kezdtük, majd kezdeti hatásokat a 2012.07.01-2013.06.30. valamint 2013.07.01-2014.06.30. tartó periódusokban vizsgáltuk. A hosszútávú hatások megértésére a 2017.07.01-2018.06.30. és 2018.07.01-2019.06.30. periódusok adataiból dolgoztunk. Vizsgálataink alapján a drágább originális termékek költséghatékonyabb biosimilerekre történő váltása jelentős forrás kiáramlás csökkenéssel járt az társadalombiztosító számára. Bemutattuk a biosimilar készítmények egymással folyó versenyéből is származó árelőnyt, a társadalombiztosítási ártámogatás csökkenést. Rámutattunk elemzésünkben, hogy a 2012-ben bevezetett biolicit versenyhelyzetet teremt a gyógyszer finanszírozás támogatásában, előnyt jelent a társadalombiztosító számára az újabb biosimilar készítmények megjelenése. Kimutattuk, hogy a biolicitet követő első két évben lényegében változatlan betegszám mellett jelentős forráskiáramlás csökkenést ért el az egészségbiztosító. Feltártuk és bemutattuk, hogy a biolicit évenkénti alkalmazása nem csak az első alkalommal járult hozzá a forrás kiáramlás csökkenéséhez, hanem a Biztosító számára hosszútávon is folyamatos forráskiáramlás kontrollt tesz lehetővé.