A védőügyvéd. A védő büntetőeljárási szerepéről és jogállásáról

Abstract

A védő jogállásával, helyével, szerepével kapcsolatos elméleti kutatások, gyakorlati tapasztalatok, jogszabályi módosítások, nemzetközi - mindenekelőtt európai - jogalkalmazói döntések az elmúlt években, évtizedekben annyi új kérdést, tudományos igénnyel és módon megközelíthető problémát vetettek fel, hogy megérett az idő azok magyar büntető eljárásjogra vetített összefoglaló, napjainkra érvényes feldolgozására. A téma nemcsak a szűk jogászi szakma érdeklődési körébe tartozik, figyel rá a laikus polgárok széles tömege is, hiszen a védő közfunkciót lát el, mintegy "közvédő" testület tagjaként védi a büntető eljárás alá vont személyeket, akik legfőképpen magyar állampolgárok. (Napjaink aktualitása az is, hogy egyre több nem magyar állampolgár válik magyar büntetőeljárás terheltjévé.) Határozott tendencia érzékelhető a kilencvenes években a védői szerep társadalmi megítélésében. Felértékelődőtt, rangosabbá vált a büntetőeljárásban résztvevő védők munkája, szerepe. Ezt a funkciót általában ügyvédek látják el, így kialakulóban van az az általam feltétlenül helyesnek tartott és támogatott szakkifejezés, hogy "védőügyvéd". A terminus technicus egyrészről jelzi a más büntetőeljárásbeli ügyvédektől való különbözőséget, mászrészt utal arra a kívánatos jövőbeli tényre, hogy védőként csak hivatásos szakember, ügyvéd járhat el. Nem utolsó sorban a megjelölés már egyfajta presztizst is jelent, illetve jelenthet a büntető ügyekben eljáró ügyvédeknek. Szerencsés lenne - és kívánatosnak ezt tartom -, ha ez nem puszta státuszt jelentene, hanem valóban bizonyos fajta szakosodást, speciális - köztük kriminalisztikai - ismeretet, szakmailag kompetens, hozzáértő magatartást, hivatást, illetve annak elismerését.