Pliocén–kora-pleisztocén környezeti és klíma rekonstrukciónagyemlős fogak stabilizotóp mérései alapján (Közép- és Dél-Európában)

Abstract

A paleoklímára vonatkozó információk napjainkban a klímamodellek fejlesztéséhez, pontosságának javításához elengedhetetlen jelentőségűek, a múltbeli klíma-, környezeti és ökológiai változások nyomon követése ezért is fontos feladat. A pliocén és kora-pleisztocén időszakokban fontos klímaváltozások történtek, a pliocén egyes szakaszainak klímája analógiaként szolgálhat a következő évtizedek klímaváltozásához is, ezért ezen időszakok kutatására kiemelkedő figyelem irányult az utóbbi években, évtizedekben. A múltbeli klíma rekonstruálása úgynevezett proxy adatokon alapul. Ezek olyan adatok, melyek közvetett klimatikus információkat hordoznak, az ezek alapján számolt klimatikus paraméterek építhetőek be a klímamodellekbe (Báldi, 2006). A számos proxy adat közül a geokémiai proxy-k leggyakrabban tengeri üledékekből, növényi és állati maradványokból, cseppkövekből, travertinókból, tufákból, biogén karbonátokból és foszfátokból származnak. (többek között Urey 1947, Wickman, 1952; Epstein, 1953; O’Neil, 1969; Wilson és Grinsted, 1977; Luz és Kolodny, 1985; Luz et al., 1990; Demény, 2003; 2004; Lécuyer, 2004). Míg a tengeri üledékek vizsgálata általában folyamatos idősorokat eredményez, a szárazföldi klíma rekonstruálásához gyakran nehezebb térben és időben megfelelő eloszlású adatokat találni. Az állati csontok és fogak geokémiai és izotóp-geokémiai vizsgálata ezért különösen értékes információkat nyújthat a szárazföldi paleoklímáról, a témakörrel foglalkozó kutatások száma az utóbbi évtizedekben gyors ütemben nő (többek között Sullivan és Krueger, 1981; Luz et al., 1984; 1990; Luz és Kolodny, 1985; Lee-Thorp és van der Merwe, 1987; Lee-Thorp et al., 1989; Ayliffe et al., 1992; 1994; Bryant és Froelich, 1995; Bocherens et al., 1996; Fricke et al., 1998; Cerling és Harris, 1999; Kohn et al., 1999; Kohn és Cerling, 2002; Arppe és Karhu, 2006; Levin et al., 2006; Tütken et al., 2006; Martin et al., 2008; Kohn, 2010; Pellegrini et al., 2011; Kocsis et al., 2014; Pushkina et al., 2014; García-Alix, 2015; Kovács et al., 2015; Hartman et al., 2016; Metcalfe et al., 2016). Jelen munkában célul tűztem ki nagyemlős fogzománc minták szén- és oxigénizotóp-összetételének vizsgálatát, ezzel információkat gyűjtve a pliocén és pleisztocén paleoklíma és környezet tér és időbeli változásairól Európában.