Levelek a háremből. Egy angol hölgy 18. századi törökországi útja

Abstract

Pécsi Tudományegyetem Bölcsész Akadémia 3. | Kiadó: PTE BTK Kari Tudományos Diákköri Tanács | Kiadási hely: Pécs | Kiadási év: 2019 | Terjedelem: B/5; 143-166. oldal | ISBN (nyomtatott) 978 963 429 403 0 - ISBN (digitális) 978 963 429 404 7 | Licenc: CC-BY-NC-ND 4.0 --- Lady Mary Wortley Montagu a 18. század elején az angliai nagykövet feleségeként jutott el Törökországba. Bár nyilvánvaló, hogy nő létére nem lehetett szerepe a diplomáciai feladatok ellátásában, átvitt értelemben mégis diplomatája lett a kultúrának, a népek közötti közeledésnek. Életútjának egyik elemzője szerint a hosszú út során, melyet Londonból Isztambulba, majd visszafelé megtett, nem csak a kilométereket hagyta maga mögött. Levetette azokat az előítéleteit is, amelyekkel kiszínezett útleírásokon nevelkedett európaiként Keletre érkezett. Művelt, széles látókörű, jó ízléssel bíró, a szépre fogékony, az új dolgokra nyitott hölgyként ment Törökországba, ahol a nyelvi akadályok, az eltérő szokások és a kulturális-vallási különbségek ellenére képes volt beilleszkedni a számára csupa meglepetéssel szolgáló hétköznapokba. A török mindennapokról szóló beszámolóit egyesek kemény kritikával is illették, például a török és tatár úti élményeit megíró, magyar származású, Franciaországban született François Tott báró, akinek egy 1768-as írása szerint az angol hölgy a török nyelv és kultúra ismerete nélkül laikus utazónak tekinthető csupán. Vitathatatlan azonban, hogy európai nőként lady Montagu tulajdonképpen először nyert betekintést a háremek és női fürdők világába, amelyek leírásakor a saját problémái (bőrhibák, honvágy, női mozgástér hiánya, luxus utáni vágy stb.) is mind tükröződnek a leveleiből. Az útleírás-szerű élménybeszámolók tulajdonképpen jó eszközt jelentettek Mary számára a saját identitása kereséséhez, megértéséhez, és ahhoz, hogy (burkoltan) önmagáról beszéljen. Egy mai kutatónő, Arkan szerint írásai újdonság-értéke mellett az is jellemző, hogy a ’keleti’ nőkről már meglévő ’nyugati’ képet a saját, újabb nézőpontjából, a szabadságról és egzotikumról fantáziálva tovább erősítette.