Az okság szintézise; Egy szükségtelen fogalom, avagy az univerzum cementje a modellfüggő realizmus metafizikájában

Abstract

A disszertáció célja az okság lehetőség szerint széleskörű bemutatása és filozófiai vizsgálata, amelyben a szokásos hatóoksági megközelítés mellett a célokság is megfelelő súllyal szerepel. A filozófiai vizsgálat két alaptételre épül: 1) a valóságot kizárólag elmefüggő modelleken keresztül vizsgálhatjuk; 2) az elmefüggő modellekben a hatóoksági és céloksági értelmezés elválaszthatatlanul összefonódik. A disszertáció 4 részből áll. Az I. részben kifejtem és kantiánus alapokra helyezem a Hawking és Mlodinow által megfogalmazott modellfüggő realizmust. Ez a megközelítés Immanuel Kant „Mit tudhatok?” kérdésére azt a választ adja, hogy pontosan annyit, amennyit arról modelljeim mondanak. Megmutatom, hogy a modellfüggő realizmus következetes alkalmazásával elegánsan kezelhető számos filozófiai alapprobléma, mint például az azonosság, a hasonlóság, a szabályosság, az igazság és ezekkel együtt maga az okság is. A II. részben az elmefüggetlen okságelméleteket mutatom be, amelyek elmefüggetlensége azonban megkérdőjelezhető, mert az elme, burkoltan ugyan, de ezekben is jelen van. A III. részben az elmefüggő oksággal foglalkozom, hangsúlyt fektetve Kant metafizikájára és az ahhoz kapcsolódó okságelméletére. A IV. részben megmutatom, hogy a hatóokság és célokság nem egymást kizáró, vagy egymásnak ellentmondó oksági elv, hanem két egymás mellett létező és egymást feltételező megközelítési mód, mindannyiszor, amikor az ember a világot oksági alapon értelmezi.