Természetes személy a jogi személy hátterében – a gazdasági társaságok működésének vizsgálata a tag szempontjából

Abstract

Doktori értekezésemben azon tézist kívántam alátámasztani, mely szerint a gazdasági társaságok működése önálló jogalanyiságuk ellenére nagyban függ a társaság tagjainak személyétől is. Az értekezésemben a tag személyében rejlő okokat a Ptk. egyes könyveinek rendelkezéseit egybevetve vizsgáltam. Álláspontom szerint a tag személyében rejlő okok vizsgálata kimeríthetetlen, azonban a dolgozatomban is bemutatott egyes kérdések alapján megállapítható, hogy a tag személye számos kockázatot rejthet a társaság működése szempontjából. Az alapítók egyes személyi státuszai jelentősen befolyásolhatják, végső soron ellehetetleníthetik egy társaság működését. A tagok személyének az alapítástól kezdve a működés során, egészen a jogutód nélküli megszűnésig kiemelt szerepe van. Ekörben vizsgáltam a gazdasági társaságok, mint jogi személyek jogalanyiságának történeti alakulását, a tag cselekvőképességének, életkorának, egyes személyiségi jogainak hatását, családjogi szempontból a házasság, illetve felbontásának hatását, családi cégek, generációváltás szerepét, öröklési jogi szempontból a tag halálának következményeit, a vezető tisztségviselő és a tag közötti együttműködés fontosságát is. A tag személyében rejlő okok egyes büntetőjogi vetületét is elemeztem, továbbá a társaság alapításától, egészen a jogutód nélküli megszűnésig vizsgáltam a tag személyének szerepét. A Ptk. monista szemléletére figyelemmel elemeztem a gazdasági társaságokra irányadó Harmadik könyv és a személyek egyes státuszához kapcsolódó Ember, mint jogalany címet viselő Második könyv, a tagok házastársi kapcsolata, családi cégek szempontjából releváns Negyedik könyv és a tag halála esetén irányadó Hetedik könyv kapcsolatát, kapcsolódási pontjait. A gazdasági tevékenység megválasztásán túl a tagok személyére is kiemelt hangsúlyt kell fektetni egy társaság alapításakor. Bár a társaság létrehozásától jogi személy, önálló jogalany, azonban véleményem szerint éles határvonal nem húzható a tagok, mint természetes személyek és a társaság, mint jogi személy közé. A szigorú vagyonelkülönülési elv alapján a tagok és a társaság vagyona az alapítást követően elválik egymástól, azonban a tagok személye, egyes státuszai továbbra is jelentős hatással bírnak a gazdasági társaság működésére. Doktori értekezésemben arra kívántam felhívni a figyelmet, gyakorlati tapasztalataim alapján is, hogy a tagok személyének megfelelő megválasztásával, a lehetséges következmények megelőzésével jelentősen javítható lenne a gazdasági társaságok működésének hatékonysága. Kiemelten vizsgáltam, hogy az egyes gazdasági társaság típusok esetében milyen specifikus körülményekre kell figyelemmel lenni a társaság alapítása, működése során. Meglátásom szerint számottevő a cégek működésének ellehetetlenülésével kapcsolatban a személyes jellegű problémák, mulasztások, konfliktusok, mégis a társaságban részt vevő személyek az alapításkor és a működéskor kevés figyelmet szentelnek ezen okok kiküszöbölésének. Sok esetben nyereséges, gazdaságilag jól működő cégek megszűnéséhez vezetett a tagok mulasztása, együttműködésük hiánya, egyes személyi státusza. Tapasztalatom szerint a tagok számos esetben nincsenek tisztában azzal, hogy milyen kötelezettségeknek kell eleget tenniük a társaságuk működtetése során. Disszertációmban megállapításra kerülő, a jogutód nélküli megszűnéshez vezető okok prevenciós céllal útmutatóként is szolgálhatnak a társaságok számára, amely alapján elkerülhető a nyereséges cégek megszűnése. A dolgozatomban tárgyalt egyes kérdések a gyakorlatban segítséget nyújthatnak a társaságok mindennapos működése során, ekörben elsősorban a bemutatott prevenciós jogi eszközöknek lehet szerepe, mely megoldásokat egyelőre a hazai gyakorlatban ritkán alkalmazzák. Bár a tagoknak lehetőségük van a létesítő okiratban, vagy egyéb megállapodásban rendelkezni a társasági részesedésük jogi sorsáról, azonban ritkán élnek ezzel az opcióval, annak ellenére, hogy számos későbbi jogvita megelőzhető lenne ezáltal. A társaságok alapításakor nagyobb hangsúlyt kell fektetni az alapítók személyére, mert álláspontom szerint a jól megválasztott gazdasági tevékenységgel azonos súllyal játszik szerepet a működés során a tagok személye is. Természetesen az alapításkor nem lehet minden, a tagok személyét érintő változást előre látni, azonban a dolgozatomban is bemutatott jogi eszközök lehetőséget nyújtanak arra, hogy a társaság működése biztosított legyen a tag, illetve tagok egyes személyi állapotának változása esetén is.