A magyar nemzeti identitás transzgenerációs átadásának vizsgálata

Abstract

Kutatásom fő kérdése, hogy a magyar nemzeti identitással való azonosulás, illetve a kollektív áldozati vélekedések megjelenése egy családi szocializációhoz vagy kulturális közeghez kötődő folyamat. Az eddigi eredmények szerint a nemzettel kapcsolatos vélekedések a kultúrába ágyazottak, az oktatási rendszer és a tömegkommunikáció által közvetítettek, ámde számos eredmény azt sugallja, hogy mind az előítéletesség, mind bizonyos, adott csoportra jellemző értékcsoportok átadásában nagy szerepe van az elsődleges szocializációs térnek, a családnak is, mely interperszonális aktusok révén megvalósuló identitás-, illetve értékátörökítési folyamatok segítségével egy folytonos transzgenerációs identitást hoz létre. Első kutatásomban (N=121) a nemzeti azonosulás és a kollektív áldozati tudat inkluzív és exkluzív dimenzióinak családon belüli átadását vizsgáltam Magyarországon élő szülő-gyerek diádok segítségével. Második vizsgálatomban (N=202) az identitás-érettség valamint a szülő-gyermek kapcsolati minőség hatását vizsgáltam a nemzeti azonosulásában megfigyelt együttjárásra. Harmadik kutatásom (N=63) résztvevői Magyarországon, illetve az Egyesült Királyságban élő személyek voltak. Ebben a kutatásban a nemzeti kulturális közegből való kiszakadás hatását vizsgáltam a nemzeti azonosulásra, a kollektív áldozati tudatra és a nemzetre vonatkozó narratívák konstrukciójára vonatkozóan, első generációs emigránsok segítségével. Negyedik kérdőíves és interjús kutatásom (N=228) résztvevői szülő-gyerek diádok voltak. A kutatás során a szülők értékpreferenciáinak hatását vizsgáltam a nemzeti azonosulásra és kollektív áldozati vélekedésekre. A kérdőíves adatok eredményeinek statisztikai elemzése mellett kvalitatív adatgyűjtést is végeztem, mely során kérdéseim a nemzettel kapcsolatos élményekre, attitűdökre és vélekedésekre irányultak. Vizsgálataim legfőbb eredménye szerint a szülők fontos szerepet töltenek be a nemzettel kapcsolatos vélekedések transzgenerációs közvetítésében az utódok felé. Az összefüggés erősségére számos tényező is hatást gyakorol, úgyismint a nemzeti identitásról és magyarságról való beszélgetések gyakorisága, a szülőkkel való egyetértés, a gyerekek politikai beállítottsága, vagy a szülők konzervációhoz kapcsolódó értékei.